A levegő-víz hőszivattyú telepítése egyszerű és gyors, ezért az egyik legnépszerűbb hőszivattyú típus.

A hőszivattyúk, a természetben megtalálható és ingyen elérhető energiát hasznosítják. Ez a leggazdaságosabb, leghatékonyabb és legkörnyezettudatosabb fűtési illetve melegvíz-készítési módszer napjainkban. Ezek az eszközök egyre korszerűbbek, ennél fogva egyre gazdaságosabbak is, és bekerülési költségük is mérséklődik. Eközben az eddig egyeduralkodó gázfűtés – az egyre szigorodó tüzeléstechnikai és kéménytechnikai előírások miatt – láthatóan visszaszorul. Sokan az „energia-függetlenség” érvét is felvetik a korszerű fűtési rendszerek mellett

A hagyományos, fosszilis energiahordozók végesek, ezért a rájuk alapozott fűtési megoldások egyre kevésbé jelentenek jó megoldást. Ráadásul csökkenő mennyiségük miatt áruk is folyamatosan nő. Az új építésű házak esetén, érdemes olyan fűtési rendszer kiépítésében gondolkozni, amely 10-20 év múlva is fentarthatóan működnek és nem rónak irreális energiaköltségeket a háztartásra.

A levegőből történő hőfelvétel előnye, hogy nem igényel akkora beruházási költséget, mint a talajból/talajvízből történő hőfelvétel, hátránya ugyanakkor, hogy a levegő rossz hőfelvevő képességének köszönhetően nagy mennyiségű légátmozgatást igényel, ami zajjal jár és ezt a telepítés során mindenképp figyelembe kell venni, másrészt fűtőteljesítménye a levegő hőmérsékletének csökkenésével együtt csökken.

Az alkalmazott technológiák fejlődésével a levegő-víz hőszivattyúk sokat fejlődtek az elmúlt időszakban, de ennek ellenére még mindig elmondható, hogy működési hatékonyságukat alapvetően befolyásolja a külső hőmérséklet változása. Vannak az év során olyan időjárási körülmények amikor a levegős hőszivattyú nem tud hatékonyan működni ezért jó, ha rendszerben van olyan megoldás beépítve amely ezekben az időszakokban átveszi a szerepét. Lehet ez egy fűtőpatron vagy olyan helyeken ahol van gázkazán a régi rendszerből, szintén jó megoldás lehet a gázkazán beléptetése hőtermelőként. Az időjárás napon belül is változhat úgy, hogy bizonyos napszakokban a változó körülményeknek megfelelően más-más hőtermelőt gazdaságos üzemeltetni. Szükséges egy olyan vezérlő rendszer amely figyeli a körülményeket és változásoknak megfelelően irányítja a folyamatokat. Elsődleges eszközként a hőszivattyú működik ami a legkevesebb energiát használja a feladata ellátásához és mivel az év nagy részében a körülmények is megfelelőek a gazdaságos hatékony működéshez az éves költségek is jól fognak alakulni többi alternatívához képest.

Abban az esetben, ha abszolút nulla üzemeltetési költségű rendszert szeretne kiépíteni fűtésre és hűtésre, akkor a hőszivattyú, és egy hozzá illesztett napelem rendszer a megfelelő választás. A napelem rendszer által megtermelt villamos energia – megfelelő méretezés esetén – fedezi a hőszivattyú energiaszükségletét és a rásegítő fűtőpatron időjárásfüggő kisegítő működéséhez szükséges elektromos igényt is.

Fontos szempont lehet, hogy egy ilyen rendszer CO2 kibocsájtása 0, ami azt jelenti, hogy az ökológiai lábnyom is 0.

levegő-víz hőszivattyú típusok:

Monoblokkos levegő-víz hőszivattyú

Ennél a típusnál a kültéri egység és beltéri egység között vizet használunk hőszállító közegként amelyet a fűtőrendszer kiépítésnél használatos csövekben vezethetünk. A víz fagyállóságáról a megfelelő adalékokkal gondoskodnunk kell. Telepítése egyszerű, nem igényel klímatechnikai képesítéssel rendelkező szakembert.

Split (különválasztott) levegő-víz hőszivattyú

 A rendszer lényege, hogy a kültéri és beltéri egységet összekötő csövekben a hőszállító közeg gáz, ezért csak megfelelő képesítéssel és engedélyekkel rendelkező szakember helyezheti üzembe. A más technológiának köszönhetően kevesebb veszteség keletkezik a hőszállítás során, de a két egység elhelyezkedésének, távolságának fizikai korlátai vannak, igy csak bizonyos távolságon belül helyezhetők el.