Magyarországon 4,2 millió lakás kétharmada energetikai szempontból rossz állapotú.  A hazai családház-állománynál a 80% , míg a társasházak több mint 60%-a szorul valamilyen energetikai felújításra.

Miért lenne fontos a hazai lakásállomány minél hamarabbi energetikai megújítása? A környezet megóvása mellett, sok pénzt megspórolhatnának a családok a havi rezsiszámlán. A több mint 800 000, energetikai szempontból kifejezett rossz állapotban lévő úgynevezett Kádár-kockákban élők a rezsifogyasztásuk 50-60 százalékát megtudnák spórolni egy teljes körű energetikai beruházással.Azt mondhatjuk, hogy a most elérhető támogatásokat leginkább az energetikai korszerűsítésekre érdemes felhasználni, ez fogja a legtöbb hasznot hozni a családoknak.

Abban az esetben, ha energetikai korszerűsítésre szánjuk el magunkat, a folyamatot mindig egy energetikai szakértő bevonásával érdemes kezdeni. A felmérés után, lehet megmondani, hogy milyen lehetőségei vannak az ingatlantulajdonosnak, milyen felújításokra van szükség, és milyen sorrendben.

Fontos, hogy az ingatlan energetikai teljesítését komplexen kezeljük, és rendszerben gondolkodjunk; mindig az adott épület állapotától, gépészetétől függ a felújítások tartalma, mértéke és sorrendje.

Amennyiben egy adott időpillanatban nem is áll rendelkezésre az energetikai felújítási teljes költsége, akkor is érdemes úgy tervezni, hogy egy későbbi időpontban ezt folytatni lehessen.

Az összes lehetőséget számba kell venni az energetikai mérleg javításához. Az épület szigetelését a megfelelő szintre kell hoznunk mert azt az energiát kell befektetnünk a fűtés illetve hűtés során amit az épület elveszt. A hőtechnikai paraméterek javításával csökkentjük az épület hőigényét egyben az energia igényét is. A lecsökkent hőigényéhez kell igazítani az épületgépészetet, azaz a fűtéskorszerűsítést. Légtechnikai kiépítésre is szükségünk lesz,mert a jól felújított épület lég- és párazáró lett, így a ház levegőminőségét biztosítani kell, és a penészedést is ki tudjuk küszöbölni vele.

Koritár Zsuzsannával, a témában nemrég alapos szaktanulmánnyal jelentkező Magyar Energiahatékonysági Intézet Nonprofit Közhasznú Kft. ügyvezető igazgatójával készített interjú itt található.

A nettó szén-dioxid-kibocsátás 2050-re kitűzött megszüntetése évi 100-130 ezer lakás energetikai mélyfelújítása nélkül nem érhető el. Minden olyan átalakításra költött forint, ami nincs hatékonyságjavításhoz kötve, elszalasztott lehetőség, ami akár évtizedekre befagyaszthatja a kedvezőtlen állapotot.

Tovább